„Gondban vagyok a véleményírással, mert olyan személyes volt, meg panaszkodós érzéseimet hozta elő, hogy azt valahogy nem is tudom megfogalmazni.”
Rita
„A „Helyemen vagyok?!” kérdést, előadás közben, nézőként, többször is feltettem magamnak.
Szeretnék a „Helyemen” lenni minden pillanatban, hiszem, hogy arrafelé tartok.
Amikor ilyen, vagy hasonló előadáson, rendezvényen vagyok, akkor úgy gondolom, a „Helyemen vagyok”.”
Laci
„Tudjatok róla, bár már úgyis tudjátok! Előadás után nagyon magasan voltam. Ez kellett ahhoz, hogy elbírjam azt a nagyon nehéz fájdalmat, ami felszínre tudott jönni egy órával az előadás után. Köszönöm Nektek a tegnapi…..-t. Gyógyító amit csináltok!
Olyan jó hogy rátok találtam.”
Bori
„A helyét kereső személlyel tudtam azonosulni a leginkább. Frusztráló volt látni és beleélni magam.
Az előadásokon való részvétel magabiztosabb önkifejezést eredményez számomra.
Segít megfogalmazni és fölismerni érzéseimet.”
István
„Az első felvonásban a férfi főszereplő körül történtek az értelmem számára meglehetősen ködösek voltak, így a látottak inkább az érzések szintjén hatottak rám.
A második felvonásban kibontakozó jelenet – az elsővel ellentétben – tökéletesen érthető és teljes mértékben ismerős volt számomra. Mivel azonosulni tudtam a női főszereplővel, és felismertem a saját életemben is előfordult „húzd meg, ereszd meg” játszmát, olyan volt, mintha egy ablakon át saját magamat/magunkat láttam volna. Az önirónia a legmulatságosabb dolog, amit csak el tudok képzelni, így nagyon humorosnak találtam a jelenetet, valósággal végigkuncogtam a második felvonást.
Köszönöm a különleges élményt a CsendBenn Egyesület társulatának, és a nézőknek is, hiszen a megnyilvánult spontán előadás a jelenlevők közös energiamezejéből bukkant fel.
Lilla
„A szereplők színvonalas előadásában bepillanthattunk az emberi lény rejtélyes világába.
Érdekes és tartalmas előadás volt
További sikeres előadásokat kívánok a csapatnak!”
Gyöngyi
„Az előadás alatt rájöttem, hogy még fennáll egy rész önszabotázs bennem, amit arra tartottam meg, ha már nagyon jól érzem magam az életemben, valami jelezze, hogy ez azért nincsen így teljesen rendben. Folyamatosan változott bennem, hogy Nincsen minden rendben, hogy Gyógyulok, hogy Isteni minőség vagyok, hogy Teljesen rendben vagyok úgy ahogy vagyok. Nagyjából, ahogyan, elneveztétek megszemélyesítettétek a fájdalmat.
Anissza